Programok, látnivalók a közelben
Harmónia Panzió - szállás Sárospatak - programok
Sárospatak
Sárospatak hazánk északkeleti részén, a Zempléni – hegység lábánál, a világhírű bortermő táj, a Tokaj – Hegyalja lábánál, a hegy és az alföld határán, az öt folyó ölelkezéséből keletkező Bodrog két partján fekvő történelmi kisváros.
Rangos iskolaváros, Magyarország két legendás hírű oktatási intézménye a Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, valamint az egykori Comenius Tanítóképző Főiskola, ma Tokaj Hegyalja Egyetemként működik itt. A Bodrog – parti Athén jelzővel nevezett település történelmi és egyháztörténeti műemlékek sorát kínálja látnivalóként az ide látogatóknak.
Egy kis visszatekintés a város eredetére
A terület már az őskorban is lakott volt, a vidék mindig is képes volt táplálni és megvédeni az itt élőket. A legkorábbi írott forrás Anonymus Gesta Hungaroruma leírja, hogy Árpád fejedelem a Sátor-hegy és Tolcsva -patak közti területet, azaz „Patakot” Ketel vezérnek adományozta. Más adat szerint Patakot úgy, mint Olaszliszkát, itáliai és vallon telepesek alapították és I.Endre király építette föl a várát. Az ő idejében vált királyi birtokká Patak környéke.
A „Sáros” jelző eredetére vonatkozóan többféle elgondolás található. Egyik magyarázat szerint ez sáros utcájáról ragadt rá. Más vélemény szerint Az Árpád – korban a hegylánc és a Ronyva – Bodrog közti terület egy részét nevezték „Sáros”-nak.
…és végül elmondható
Sárospatak dinamikusan fejlődő, családbarát, kulturális hagyományait, helyi értékeit tisztelő, hangulatos, közösségben gondolkodó és együttműködő befogadó, nyitott város, mely egyedi erőforrásaira és a helyi szereplők társadalmi szerep- és felelősségvállalására építve képes vonzó többgenerációs színtereket biztosítani lakosai számára.
Sárospataki Református Kollégium
Ez az iskola az ország egyik legrégebben fennálló oktatási intézménye, mely számos híres diáknak szolgált alma materül. A Református Kollégium az 1531-es alapításától kezdve a magyar oktatás- és művelődéstörténet meghatározó intézménye.
Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteménye
A Sárospataki Református Kollégiumot 1531-ben alapították. Már innentől kezdve beszélhetünk a Kollégium Tudományos Gyűjteményéről is. Ezek tulajdonképpen nem mások voltak, mint nyomtatványok, kéziratok kötegei, melyeket ládákban őriztek. Bár ez a gyűjtemény ma már elég kezdetlegesnek tűnhetne számunkra, mégis a maga
korában a követelményeknek messzemenően megfelelt.
Bazilika Minor
A XIV. században építettek egy román stílusu templomot, majd ennek a helyén a XV. sz. végére, 1492-re készült el a mai három hajós gótikus templom. Ezt építtette át Perényi Péter csarnoktemplommá, így kialakítva a templom mai formáját.
A sárospataki vár – Rákóczi vár
Ha van valami, ami hozzáforrt a városhoz és teljesen elképzelhetetlen nélküle, az a vár. A vár, ami a nagyságos fejedelemmel együtt a város jelképe. Az ötszáz forintos hátlapján is szerepel és mindenhol máshol, ahol Sárospatak szóba kerül. A Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó sárospataki váregyüttes hazánk legjelentősebb késő reneszánsz emléke.
Hild tér
Makovecz Imre több évtizedes sárospataki munkásságának – a sok szemet gyönyörködtető épülete mellett is – a város egésze szempontjából meghatározó része az új városközpont kialakítása volt. Megmutatta, hogyan lehet egy falusi településközpontból egy kisvárosi jelleget tükröző központot kialakítani a városszerkezetbe való durva beavatkozás nélkül. Ennek köszönhető, hogy Sárospatak 1987-ben átvehette a Hild János-díjat.
A volt Comenius Tanítóképző Főiskola – Ma Tokaj Hegyalja Egyetem
A Művelődés Háza és Könyvtára
1983-ban, Makovecz Imre tervei alapján épült emberarcot idéző vonalai, rejtett szimbólumai, különleges építészeti megoldásai évente kb. 75.000 látogatót késztetnek tüzetesebb szemlélődésre. Méltán választották A Művelődés Házát a világ tíz – 1983-ban átadott – legszebb épülete közé.
Iskolakert
A héthektáros terület idős fái egyrészt a régi füvészkert maradványai, másrészt az ötven évvel ezelőtti parképítés emlékei. Sok egzóta fajt, díszfákat és díszcserjéket láthatunk itt. A Református Kollégium bejáratával szemben találjuk az Iskolakertet, mely a Kossuth és az Erdélyi Kollégium parkját foglalja magában. Él itt a kislevelű hársnak egy változata, fekete dió, a magas kőris egy változata, 100 éves tiszafa és egy szép ezüsthársfasor.
A kert értékét emelik a park területén található szobrok, melyek a híressé vált pataki diákoknak állítanak emléket. Az iskolakert közepén található a Kollégium műemlék jellegű tornacsarnoka, melyet ma is eredeti funkciójának megfelelően használnak.
Várkert
A kert formáját a Bretzeinheimek alakították ki, de ma jóval szegényesebb a kép. Az idős fák közül nevezetes az 515 cm törzskerületű fehérakác, a 406 cm törzskerületű japánakác, s a két idős virágos kőris. A kertkultúra Lorántffy Zsuzsanna idejében virágzott. A XVI-XVII. században kialakított kastélypark ma a Henri Cavet 1826. évi angolkert terve alapján telepített formáját őrzi.
A Sárospatak közelében, a Megyer-hegyen fekvő Tengerszem hivatalosan is Magyarország legszebb természeti csodája.
A 303 m magas Megyer-hegy vulkáni eredetű, kemény kőzete kiválóan alkalmas malomkőgyártásra, már a XV. században is működő kőbánya volt a területen. A bányában felgyülemlett víz eltávolítására a vízlevezető vágat mélyítését 1844-ben kezdték meg és évtizedeken át folytatták a középkori bánya szegletében.
A felhagyott malomkőbánya fejtési gödrében alakult ki az a tó, melyet később Tengerszemnek neveztek. Az itt bányászott malomköveket gabonaőrlésre, érczúzásra, de még paprikamalomban is használták. A Megyer-hegyen bányászott „pataki malomkövek” külföldön is keresettek voltak. A tó legnagyobb mélysége 6,5 m, a tavat körülvevő sziklafalak pedig 70 méterrel magasodnak a víztükör fölé.
A lélegzetelállító szépségű tavacskát a Malomkő tanösvényen keresztül közelíthetjük meg. A tájékoztató táblák részletes ismertetést adnak a természeti jelenség kialakulásáról, a malomkőbánya történetéről, a bányászatról, a terület élővilágáról. A csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű, védett terület.
A bányaőr barlangja, a sziklába vájt egykori kovácsműhely, a kibányászott malomkövek és az elszállításukra kivágott "kanyon" szintén érdekes látványt nyújtanak. Érdemes körbejárni a tengerszemet a meredek, keskeny ösvényen, az egykori bánya pereméről lenyűgöző kilátás nyílik a vízzel telt „kráterra”. A fenékvíz lecsapolására szánt függőleges falú mély sziklafolyosón keresztül tudjuk megközelíteni a víztükröt.
A Végardó Fürdő vize – természeti kincsünk
Az 1959-ben megtalált termálvíz gyógyhatásában Sárospatakon nem kételkedett senki, azonban ahhoz, hogy ez hivatalossá váljon hosszú, alapos és mindenre kiterjedő akkreditációs eljárást kellett lefolytatni.
A sárospatakiak kitartása meghozta a gyümölcsét azzal, hogy az illetékes hatóság 2019. március 8-án gyógyhatásúvá minősítette a Sárospataki Végardó Fürdő K-123/A OKK számú kút vizét, melyet Szent Erzsébet gyógyvíznek hívnak. Ez röviden annyit jelent, hogy mostantól nem termál-, hanem gyógyvízben fürödhetünk Végardón.
